A világ néhány nagy kihívását jelentős figyelem övezi. A klímaváltozásról, a háborúkról és a bevándorlás kérdéseiről folyamatosan kapunk híreket, és ezekre a területekre hatalmas összegeket áldoznak az államok és a filantrópok. Más jelentős problémák, például a tuberkulózis és a táplálkozás kérdése kevesebb műsoridőt, figyelmet kap a médiában, de a nagy globális prioritások közé számítanak, és forrásokat is elkülönítenek ezekre a célokra. Még az úgynevezett elhanyagolt trópusi betegségekkel (neglected tropical diseases, NTD) – mint a veszettség, a folyami vakság és a lepra, amelyek évente 200 ezer ember halálát okozzák a szegényebb országokban – is külön programok keretében foglalkozik a WHO. Van azonban egy olyan probléma, amelyről keveset vagy semmit sem hallunk, miközben több mint egymilliárd embert érint, és amit nagyon hatékonyan lehetne kezelni. Joggal nevezhetnénk ezt az elhanyagolt óriási betegségnek.
Egy európai tanulmány kimutatta, hogy a túlsúlyos és elhízott személyek nagyobb valószínűséggel vesznek ki betegszabadságot, mint egészséges testsúlyú társaik, ami jelentős gazdasági következményekkel járhat - írta meg a The Guardian.
Úgy ajánlásokat fogalmazott meg az Európai Bizottság az adórendszerek teljes átalakítására. A javaslatok többek között magukban foglalják a rendszeres ingatlanadók bevezetését vagy a már meglévők növelését és a munkaadói terhek csökkentését, különösen az alacsony jövedelemű adófizetők esetében. Az ajánlások célja a zöld átmenet elősegítése, a Covid19-világjárvány gazdasági hatásainak enyhítése, a gazdasági felépülés fenntartása, valamint a magas energiaárak hatásainak kezelése volt.
Ha a betegnek fáj a hasa, időpontot foglal egy orvoshoz. Beüti a TB kártya számát és a rendszer kilistázza azokat a helyeket, ahol a lakóhelye környékén elég hamar ellátást kaphat. Most egy állami intézményt választ, jóhírű ott az orvos. A múltkor a fülfájásával egy magánszolgáltatónál volt. Akkor is a TB kártyáját használta, azon van rajta a kiegészítő biztositás száma is. A TB kártyája pont olyan, mint a megye bérlete. Ahol érvényes, ott azzal jár. Ez a modell ma Magyarországon utópia, de ennek egyáltalán nem kellene igy lennie. Ehhez csak két lépésre van szükség: a kiegészítő magán egészségügyi biztositások bevezetésére és a magánszolgáltatók TB finanszírozására. A jogszabályok ezekre lehetőséget is kínálnak. A költségvetési források krónikus hiánya miatt már nincs is más esély a normális egészségügyi ellátásra.
Magyarországon évek óta folyik a vita a közfinanszírozott és magánfinanszírozott egészségügyi szolgáltatások átjárhatóságáról, szétválaszthatóságáról. Vitázunk erről egy olyan országban, melynek egészségügyi rendszere az egészségügyi kiadások közel harmadát közvetlenül az érintett, anyagilag szorult helyzetbe került betegektől gyűjti be, családok sorát taszítva katasztrofális kiadásokba. Félünk a magánforrások torzító hatásától, ugyanakkor évtizedek óta szó nélkül toleráljuk a közfinanszírozott rendszer torzulásait. Egy dicsőséges pályaszakaszt megélt magyar egészségfinanszírozási rendszer lassan negyed évszázada vár egy gazdálkodó működést ösztönző szisztéma létrehozására, hisz ebben a rendszerben nem maga az orvos-beteg találkozás a kritikus költségtényező, hanem ezen találkozásra ráépülő vizsgálatok, műtétek, élethosszig alkalmazott gyógyszerelések sora. Ha eredményes kontrollt tudunk gyakorolni ezen találkozók felett, irreleváns a találkozó helyszíne, annak magán- vagy közfinanszírozott volta. Ha nem tudunk olyan rendszert létrehozni, mely egy-egy orvos-beteg találkozásra ráépülő költségek értékelésére képes, akkor menetelünk rendíthetetlenül tovább az egyre nehezebben átlátható szabályozás rengetegébe.
Fontos kulcsszóval lettek gazdagabbak az egészségügyben érdekelt szereplők: szektorsemleges finanszírozás. A magánszektor játékosai, az orvosok, illetve a betegek azonban a részleteket, a szándékot nem ismerik. Mind azt találgatják, mit fog jelenteni számukra a gyakorlatban a szektorsemleges finanszírozás alkalmazása. Erre készül ugyanis a kormány az egészségügyi államtitkár javaslata alapján. Egészségügyi szakértőkkel azt jártuk körül, hogy ha valóban ebbe az irányba is tesz lépéseket a kormány, akkor az mivel járhat a rendszerben résztvevők számára.
Bill Gates úgy véli, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb módja az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása a fejlődő országokban, de a kormányok elhanyagolják ezt a területet – írja a Bloomberg.
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) új elnöke az Indexnek adott interjújában kifejtette, hogy az egészségügy átalakításával kapcsolatos tervek nyilvánosságra kell, hogy kerüljenek a szakmai együttműködés elősegítése érdekében. A kormánnyal való kapcsolatokról elmondta, hogy a párbeszéd során szeretnék egyenrangú partnereként részt venni az egészségügyi kérdések tárgyalásában, kritikákat és visszajelzéseket adva a betegágyak melletti valóság alapján. Emellett kiemelte az egészségügyi dolgozók bérezésének kérdését, különös tekintettel az orvosbérekre, és hangsúlyozta a generációváltás, a digitális fejlesztések és a kamara társadalmi szerepvállalásának fontosságát.
A magyar lakosság egyre többet beszél az öngondoskodásról, mégsem lép a tettek mezejére – derül ki az idén 12. éve elkészített OTP Öngondoskodási Indexéből. A tavalyi, emelkedést követően, idén is 37 ponton áll az index főátlaga. A látszólagos változatlanság mögött azonban átalakuló szokások körvonalazódnak, sokan elkezdték felhasználni megtakarításaikat, akik pedig új megtakarítást képeznek, azok is inkább rövid távon gondolkoznak.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma hétfőn ismét elkészítette az orosz-ukrán háborúval foglalkozó szokásos napi jelentését, melyben ezúttal az orosz védelmi kiadások növeléséről és az egészségügyi ellátórendszer működéséről értekeztek.
A Prémium Egészségpénztárak friss online (nem reprezentatív) felmérése szerint az emberek jelentős részének romlott az életszínvonala az elmúlt egy évben, és erre spórolással reagálnak. Többek között a magánorvosokra költött összegek esetében is meghúzták a nadrágszíjat.
Szingapúr 7 milliárd szingapúri dollár (tehát mintegy 5,2 milliárd dollár) összegű nyugdíjalap-emelést fog nyújtani az 50 éves és annál idősebb polgároknak – számol be a hírről a Bloomberg.
Előző cikkünkben a magyar magánegészségügyi piac méretével kapcsolatos becsléseinket foglaltuk össze, külön figyelmet szentelve az iparág legmeghatározóbb szereplőire. Ezek a szereplők az esetek többségében járó- és fekvőbetegellátást kínáló intézmények, akik főként budapesti központtal vagy országos hálózattal rendelkeznek. Az említett szegmens árnyékában bújik meg két további kisebb és ezért talán kissé mostohábban kezelt, de annál figyelemre méltóbb ágazat. Cikkünkben a legnagyobb diagnosztikával foglalkozó szolgáltatókat, illetve a fogászati praxisokat vesszük górcső alá.
Gyakran találkozunk velük, mégsem tudjuk pontosan megmondani, hogy mekkora piacot fednek le valójában a magánegészségügyi szolgáltatók. Nem csak árbevételük, hanem az ellátásban vitt súlyuk is rohamtempóban növekszik. Ha valaki a magyarországi egészségügyről szeretne beszélni, elkerülhetetlen, hogy a magán szektort is megemlítse. Cikkünkben a magyar magánegészségügy kibontakozását, a piac méretének változását mutatjuk be.
Meglehetősen érdekes határozatot hirdetett ki a kormány a kedd esti közlönyben. A közkiadások hatékonyságának felülvizsgálatát tervezte be a kormány a következő évekre, és ennek keretében a költségvetés legfontosabb területeit tekintik át a Pénzügyminisztérium vezetésével és egy új munkacsoport felállításával. Fókuszba kerülnek az egészségügyi, a családtámogatási, a lakhatási, az oktatási és az állami beruházásokkal kapcsolatos kiadások, valamint a különböző adókedvezmények is. Első olvasásra nagyon úgy tűnik, hogy egy új reformterv körvonalazódik az államkassza kiadási oldalát illetően, és kimondott cél költségvetési megtakarítás elérése. A kormány nagyon komolynak tűnő tervének újdonsága, hogy hosszú idő után végre nem a fűnyíróelvszerű kiadáslefaragás érvényesül. Az pedig felettébb érdekes, hogy az állami kiadások átvizsgálásakor nincsenek tabutémák: a családi pótlék, az anyasági támogatás, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, a babaváró támogatások, és különböző lakástámogatások, valamint a különböző szja-kedvezmények is terítékre kerülhetnek.
Nagyot nőttek az elmúlt egy évben a magánegészségügyi ellátások árai, ezzel egyidőben pedig folyamatosan emelkedik az öngondoskodási hajlandóság - véli saját adatai alapján a Prémium Egészségpénztár.
A katonai kiadások drasztikus emelését várná el NATO-partnereitől a megválasztott elnök.
Az amerikai adósságplafon-vita mozgatja a piacokat.
Vagyoni és vallási különbségek, menekültek, kisebbségek: a szíriai konfliktusok háttere
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
